Keresés a honlapon

Újra éled az ortodoxia Tokajban

 

  Tokaj történelmi belvárosában, nem messze a város fõterétõl található az ortodox templom. Mióta élnek ortodoxok Tokajban?

A tokaji ortodox egyházközség alapításának pontos idejét sajnos nem ismerjük. A kassai római katolikus egyházmegye 1904-ben kiadott emlékkönyve szerint Tokaj városában már a honfoglalás elõtt szláv népek éltek, akik minden bizonnyal ortodoxok lehettek. Az emlékkönyv magát, Tokaj nevét is innen eredezteti, mert — mint fogalmaz — „a szlávban … a ’sztokaj’ összefolyást jelent”, utalva ezzel a Tisza és a Bodrog folyóink összefolyásának helyére. Azt bizonyosan tudjuk, hogy már a XVI. században voltak szerb telepesek a tokaji váruradalom területén, akiknek a tokaji udvarbíró alatt külön ispánjuk is volt, és akik természetesen ortodoxok voltak. A tokaji ortodoxia fénykorát azonban a XVIII. században élte, amikor a városban nagy számú ortodox hívõ közösség élt. A közösség tagjait egyrészt a török elõl menekülõ balkáni népek alkották, akik hazánkban telepedtek le, és többnyire kereskedelemmel foglalkoztak. Õket nevezzük összefoglalóan görögöknek, mivel kereskedelmi érdekközösségük neve is ez volt: Görög Kompánia. A közösség másik részét az 1733-1798-ig Tokajban mûködõ orosz Borvásárló Bizottság tagjai alkották. Az egyházközség ebben az idõszakban építette a csodatevõ Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt (máig is látható) kõ templomot, de ezen felül temetõvel, iskolával, papi, tanítói és kántori lakással, valamint több földterülettel is rendelkezett. A XIX. századra a görögök kereskedelmi jogait erõsen korlátozták, és a politikai helyzet változása miatt a Borvásárló Bizottság is megszüntette tevékenységét, ezért az egyházközség folyamatosan kezdett elnéptelenedni. Az utolsó tokaji ortodox pap 1848-ban halt meg. Innentõl kezdve az egyházközség és a templom a miskolci ortodox parochiához tartozott.
Mi történt ezzel a gazdag múltú közösséggel, a tokaji
egyházközséggel?
Az elmúlt idõszak zivataros évtizedei sajnos elég nagymértékben rombolták az egyébként is fogyatkozásnak indult tokaji ortodox egyházközséget. A több mint 150 éve pap nélkül maradt fogyatkozó egyházközség mára teljesen elnéptelenedett. A kommunista diktatúra évtizedei alatt lehetõsége sem nyílt rá az egyházunknak, hogy az egykor oly’ jelentõs közösség lelki, szellemi és anyagi örökségét ápolja, a fogyatkozó közösséget megmentse, vagy a tokaji egyházközséget újraszervezze. Az 1940-es években a templomot kiürítették, a berendezési tárgyait Nyíregyházára menekítették, ahol a Széchenyi utcai kápolnában jelenleg is találhatók. A templom vörös márvány oltárából Tokaj város tanácsa döntése értelmében az 1950-es években emléktáblákat és sírköveket csináltak. Végül 1960 körül egyházunkat arra kényszerítették, hogy a templomot és az egyházközség más ingatlanjait eladja, illetve átadja a Görög Katolikus egyházközösségnek. Ezzel a lépéssel a tokaji ortodox egyházközség névlegesen is megszûnt. A földhivatali
rendezetlenségek miatt a templomot a Városi Tanács használta
galériaként. Berendezési tárgyai közül sok eltûnt, de a korábban már említett nyíregyházi berendezési tárgyakon túl meg kell még említenünk a többé-kevésbé egyben megmaradt ikon gyûjteményt, ami napjainkban a múzeum tulajdona és nem messze a templomtól, a Tokaji Múzeumban tekinthetõ meg.
Mi a helyzet az ortodoxiával napjainkban? Hogyan vannak jelen a városban?
Mint említettem, az ortodoxia jelenléte Tokajban az elmúlt politikai rendszer alatt teljesen megszûnt. Nem könnyû egy ilyen helyzetben bármit is csinálni, hiszen az épületek sem a mieink, az ortodox közösségre is csak az öregek emlékezhetnek már, és az egyházunk anyagi lehetõségei is nagyon szerények. Isten segítségével azonban semmi sem lehetetlen! Néhány évvel ezelõtt az egyházmegyénk kormányzó fõpapja, Hilarion püspök atya (ma volokolamszki metropolita) ellátogatott Tokajba, és találkozott Májer János polgármester úrral. Innentõl kezdve folyamatos volt a párbeszéd Tokaj város Önkormányzata és a Magyar Ortodox Egyházmegye között. A város Önkormányzata és személy szerint Májer János polgármester úr is nagylelkûen a rendelkezésünkre bocsátotta a templom épületét, hogy abban újra ortodox imádságokat végezhessünk, valamint támogatásáról biztosított minket az ortodoxia tokaji jelenléte ügyében. Élve a nemes felajánlással 2008. május 18-án püspökünk halotti emlékszertartást végzett a templomban az egyházközség egykori papjainak és hívõ közösségének lelki nyugalmáért. 2009-ben ez a párbeszéd tovább folytatódott az önkormányzattal, hiszen a céljaink közösek: az Ortodox Egyház tokaji jelenlétével a város kulturálisan gazdagodik, az egykori templom újra az imádság és az Istennel való találkozás házává válhat, és az egykor volt ortodox közösség újra Tokaj mindennapjainak a részese lehet. Ez különösen fontos momentum ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Tokajban megforduló turistáknak egy elég jelentõs hányada az ortodox többségû Ukrajnából és Romániából látogat el hozzánk, de akadnak ortodox vallású látogatók más országokból is. 2009-tõl tehát egyházmegyénk új fõpapjának, Márk érsek atyának áldásával rendszeressé váltak az imádságok a tokaji templomban. Minden héten vasárnap imádkozzuk a vecsernye imádságait, és áprilistól havi rendszerességgel újra fogunk Szent Liturgiát is szolgálni a templomban. Márk érsek atya decemberben látogatást tett Tokajban. Látogatása során megemlítette, hogy Tokajban három házat látogatott meg: elõször is a templomot, ami Isten háza. Másodikként a Tokaji Múzeumot és az ikon gyûjteményt, amely épület egykoron egy igen jelentõs ortodox hívõnek a háza volt. Végezetül pedig Májer János polgármester úr meleg és barátságos otthonába látogatott el, ahol a találkozó alkalmával még inkább szívébe zárta a várost. Õszinte reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra ellátogathat Tokajba, és ismét meglátogathatja ezt a három házat!
Mik a jövõ tervei? Kik lesznek a nagymúltú tokaji ortodox
egyházközség örökösei?
Mint említettem Tokajban jelenleg nagyon nehéz helyzetben vagyunk, de hiszem azt, hogy Isten segítségével az elõttünk álló nehézségeket sorra le tudjuk küzdeni! Jelenleg a tokaji és Tokaj környéki ortodox hívõket próbálom meg összegyûjteni és a közösséget újra szervezni. Talán meglepõen hangzik, de Tokajban és környékén jelenleg is kb. 100 ortodox vallású ember él. Természetes, hogy még kis számú a templomi közösség, hiszen ne felejtsük el hogy több mint 160 éve nem él ortodox pap Tokajban, de bizakodásra ad okot, hogy a közösség száma fokozatosan gyarapszik. Célunk az, hogy a rendszeres istentiszteletek mellet az ortodoxia valóban napi szinten jelen legyen a város életében. Kormányzó fõpapunk kész arra, hogy gondos szervezõ munka után újra alapítsa a tokaji Szent Miklós Ortodox Egyházközséget. Ugyanakkor a város tervei között szerepel, hogy a templom épületet uniós forrásokból teljesen felújítsa és eredeti szépségébe állítsa vissza. Adja Isten, hogy terveink valóra váljanak, és az ortodoxia úja éledjen Tokajban!

 

Szegedi Szabolcs István diakónus
Magyar Ortodox Egyházmegye
szegedi.szabolcs@freemail.hu
(A cikk a boon.hu internetes portálon jelent meg 2010-ben)