Keresés a honlapon

"Menjetek el tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében..." (Mt 28,19)

   Aki nem ismeri eléggé az Orotodx Egyház megpróbáltatásokkal teli történelmi sorsát, hanem csupán a keresztény világban jelenleg elfoglalt helyzetét szemléli, hajlamos feltételezni azt, hogy a keleti kereszténység nem fektetett kellő súlyt ennek a krisztusi parancsnak a teljesítésére. Az egyháztörténet azonban arról tanúskodik, hogy az Evangélium már az apostoli s azokat közvetlenül követő időktől kezdve nagy lendülettel terjedt nemcsak a Közel-Keleten — ahonnan tulajdonképpen el is indult hódító útjára —, hanem az egész akkor ismert Keleten: Ázsiában egészen Indiáig, Afrikában Etiópiáig, majd Kelet-Európában Oroszországig.
   Két feltétlenül pozitív jellemzője volt mindenkor az ortodox hittérítésnek. Az egyik az, hogy sohasem más keresztény missziókkal versengve, harcolva, azok rovására folyt; a másik pedig, hogy mindig a megtérítendő nem keresztény népek anyanyelvén ment végbe, beleértve a liturgiát is. Ez kezdetben nem volt annyira szembetűnő, hiszen a keresztény ókorban az egész kelet-római birodalomban az akkoriban világnyelvként használt "koiné" görög nyelv volt elterjedve. Ám amikor a keresztény hittérítők eljutottak a birodalom perifériájáig, sőt annak határain túl is, ott az Evangéliumot befogadó népek a hittanítást és az istentiszteleteket már a saját nyelvükön hallgathatták. Így lettek keresztényekké a III-IV. századig bezárólag az egyiptomiak (a későbbi koptok), az etiópok, a szírek, az örmények, a grúzok, stb. Kelet-Európában a keresztény hit később kezdett terjedni, Konstantinápolyból. Minthogy Európának ezen a részén a szlávság volt túlsúlyban — amelynek nyelve akkor még nem differenciálódott annyira, mint ma —, a bizánci hittérítők ezt az adottságot tartották szem előtt, és szláv nyelvismerettel indultak a bolgárok, a szerbek, a morvák, az oroszok térítésére. Különösen fontos kiemelni a IX. századi morvaországi missziót, amelynek vezéralakja Szt. Kyrillosz és Methódiosz (Cirill és Methód) testvérek, "a szlávok apostolai" voltak.